Nem mindenhol vált rugalmasabbá a munkavégzés a koronavírus-járvány hatására. Számos helyen még keményebbé vált a munka: kémszoftverekkel figyelik az embereket, akik még a szabadságukon is dolgoznak, míg máshol ragaszkodnak az irodai munkavégzéshez, illetve a túlórákhoz.
Míg egyes vállalatok fenyegetésekkel és ultimátumokkal igyekeznek visszaterelni a kollégákat az irodába, mások épp ellenkezőleg: pluszjuttatásokkal, vonzó közeggel és - az ingázás terhéért cserébe - rövidített munkaidővel ösztönöznek.
Az önszántából különböző okok miatt határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók aránya Magyarországon meghaladja azokét, akik azért vállalnak ilyen munkát, mert nem találtak határozatlan időre szóló állást – ezt mutatják az Eurofound munkaerőpiaci jelentésének legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatai. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség elemzéséből kiderül: Nyugat-Európában a kelet-európai EU-tagállamokhoz képest alacsonyabb a teljes munkaidőben, határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók aránya. Ezekben az országokban az atipikus módon foglalkoztatott legtöbb munkavállaló önkéntes alapon választott részmunkaidőben dolgozik.
Elmúltak azok az idők, amikor a munkavállalók úton-útfélen azzal dicsekedtek, milyen nagy nevű cégnél dolgoznak. Most már inkább saját magukat helyezik előtérbe.
Korántsem lázadás, de markáns fellépés zajlik a kizsigerelő munkakultúra, az emberi igényeket és vágyakat figyelmen kívül hagyó vállalati működés ellen. A "csendes felmondás", vagyis quiet quitting vírusszerűen kezdett terjedni tavaly, mostanra azonban mintha kifogta volna a mozgalom vitorlájából a szelet az infláció és a megélhetési nehézségek növekedése. Ez azonban csak a látszat.
A piros zászlók, vagyis red flagek azok a jelek egy munkahelyen, amelyeket észlelve a sokat próbált munkavállalók például azonnal menekülőre fogják, ha tehetik. Nárcisztikus, agresszív, zaklató vezetőket, rosszul működő belső folyamatokat, visszaéléseket, a jogszabályok be nem tartását, irreális mértékű túlmunkát, mérgező közeget jeleznek.
Valójában nincs ideális életkor a vezetővé avanzsáláshoz. Az emberek nem válnak varázsütésre okossá, karizmatikussá és széleslátókörűvé, amikor elérik az 50. életévüket. A fiatalság viszont egyszerre előny és hátrány, a tapasztalatlanság pedig lehet pozitív és negatív is. Mindezt azért fontos leszögezni, mert egyre több Z-generációs fiatal ül vezérigazgatói székekbe, és kérdőjelezi meg a hagyományos vezetési modelleket és vállalati működést. Hová vezethet mindez?
Nem csak a rendkívül bonyolult munkajogi szabályozás, hanem a vállalkozások rugalmatlansága és - jórészt indokolatlan - félelmei is akadályozzák, hogy gyermekvállalás után a nők könnyedén visszatérjenek a munkaerőpiacra.
Míg a férfiak általában profitálnak abból, ha gyermekük születik, a nők karrierjét gyakorlatilag lenullázza a szülés. A bérkülönbségek, a munkaadói félelmek, a túl kevés bölcsőde, illetve társadalmi sztereotípiák is akadályozzák, hogy egy dolgozni vágyó anya szakmai és anyagi megbecsüléssel övezve térjen vissza a munkaerőpiacra.
Világszerte közel 300 ezer embert bocsátottak el a nagy technológiai vállalatok (big tech cégek) 2022 vége és 2023 első fele között. A leépítések az EU-tagállamokat sem kerülték el, azonban annak mértéke összességében csekélynek tekinthető ahhoz képest, hogy az uniós IKT-szektorban foglalkoztatottak száma a korábbi években milyen jelentős mértékben nőtt – derül ki az Eurofound tanulmányából. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség elemzése rámutat arra is, hogy az EU IKT-ágazata továbbra is tartós munkaerőhiánnyal küzd, így a big tech cégektől elbocsátott szakemberek nagy valószínűséggel viszonylag könnyen el tudnak helyezkedni a szektor kisebb cégeinél.
Általában kiváló kommunikátorok, digitális skilljeik minden eddigi generációnál kiemelkedőbbek és rendkívül empatikusak is - mégis számtalan előítélettel kell megküzdeniük. Érkeznek a Z-k a vezetői posztokba, de vajon hogyan sikerül legyőzniük az imposztor-szindrómát és bebizonyítaniuk szakmai, emberi alkalmasságukat kollégáiknak?
A Zoom az elmúlt hetekben kétszer is jókora aknára lépett: először a munkatársak irodába történő visszavezénylésének híre vetett jókora hullámokat, majd a mesterséges intelligencia rendszereik során felhasznált adatok kezelése nyomán vetődtek fel sarkalatos kérdések. A koronavírus-járvány kétségtelenül egyik legnagyobb nyertese, az online munkavégzés reformjának éllovasa olyan problémák megoldására kényszerül, amelyek számos iparági szereplő számára szolgálhatnak precedens értékű tanulságként.
A mesterséges intelligencia alkalmazása miatt a cégek általánosságban több munkavállalót képeznek majd át, mint ahányat elbocsátanak a következő három évben – derül ki a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég friss felméréséből, amely szerte a világban kérdezett meg közel ezer olyan cégvezetőt, akik vállalata már használ MI-eszközöket. A jelentés kiemelten foglalkozik a generatív MI-eszközök (például ChatGPT) alkalmazásának kérdésével, amely technológiát legtöbb esetben az emberi tevékenységet kiegészítő, és nem feltétlenül helyettesítő megoldásnak tartják a cégek.
Tavalyhoz hasonlóan idén is a második legrosszabb osztályzatot kapta Magyarország a munkavállalói jogok érvényesülése terén a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségtől (ITUC), amely öt kategóriába sorolta a felmérésbe bevont 149 országot. Így továbbra is azon országcsoportban szerepel hazánk, ahol a munkavállalói jogok megsértését rendszerszintűnek minősíti az ITUC.
Évek óta tartó, rekordmagas felmondási arányokkal járó időszak rázta meg a munkaerőpiacot a nyugati világban, ennek azonban most szakértők szerint vége. Az úgynevezett Great Resignation, vagyis a nagy felmondási hullám elsősorban a Covid következménye volt, de rátett egy lapáttal az egekbe szökő infláció és az ennek nyomában járó megélhetési válság is. Most az emberek egy része megrettent, másik részük pedig sokkal jobban érzi magát a munkahelyén, így nem akar továbbállni.
A munkavállalók még a fenyegető elbocsátások és a gazdasági nehézségek közepette is ellenállnak azoknak az egyre erősödő elvárásoknak, hogy ismét több időt töltsenek az irodában.
A globális felmelegedés komoly és sokrétű hatást gyakorol a munka világára. A klímaváltozás és az egyre extrémebb hőmérsékletek soha nem látott intézkedéseket követelnek a vállalkozásoktól, különben veszélybe kerül a munkavállalók egészsége, és ezen keresztül a cégek működőképessége, léte is.
Álmatlanságot, de akár depressziót is okozhat egy rossz vezető. Az újoncok különösen veszélyesek és akár felmondási hullámot is generálhatnak felkészületlenségükkel a Bloomberg cikke szerint. Aki beosztottként "rocksztár", egyáltalán nem biztos, hogy főnökként is az lesz.
A korábbi gazdasági válságokkal ellentétben az emelkedő árak és zuhanó reálbérek most arra készteti az emberek egy részét, hogy új, jövedelmezőbb állás után nézzenek. Hasonló, kritikus makrogazdasági helyzetben korábban a legtöbben inkább aktuális munkahelyükön a biztonságra voksoltak, nem tekintgettek másfelé.
Várhatóan több mint 36 évet fognak munkával tölteni a 15 éves fiatalok Magyarországon – közölte az Eurostat a tavalyi adatok alapján. A 36,2 évnyi hazai mutató alig marad el az EU átlagától (36,5 év). Mind a hazai, mind az uniós adat szinte folyamatosan nőtt az elmúlt 10 évben, egyedül 2020-ban a Covid miatt történt visszaesés. 2013-ban még csak 30,8 munkával eltöltött évre számíthattak az akkori 15 éves magyar fiatalok, így a hazai mutató egy évtized alatt közel 5 és fél évvel nőtt.
Aggódnak a növekedési hatások miatt, bíznak a megegyezés lehetőségében.
Felülvizsgálják a szabályokat, a kínai nagykövetség rögtön tiltakozott.
411 felett indul a nap az euróhoz képest.
Izgalmakban most sincs hiány.
A Kossuth Rádióban beszélt erről a kormányfő.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
